Jogi háttér

A korrupciós és korrupcióhoz kapcsolódó bűncselekmények a hazai jogrendszerben

A korrupciós bűncselekmények összefoglaló elnevezés, általános jellemzőjük, hogy megingatják az állami, társadalmi, gazdasági szervek, valamint hivatalos személyek törvényes, szabályszerű működésébe vetett bizalmat. Ezek a bűncselekmények tehát veszélyeztetik a közélet tisztaságát. Az alábbiakban a korrupciós, illetve a korrupcióhoz kapcsolódó bűncselekmények rövid jogszabályi ismertetése következik.

A korrupciós bűncselekmények

 Vesztegetés: Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Vesztegetés elfogadása: Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 Hivatali vesztegetés: Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 Hivatali vesztegetés elfogadása: Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban: Aki azért, hogy más a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy rá tekintettel másnak előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban: Aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 Vesztegetés feljelentésének elmulasztása: Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést vagy vesztegetés elfogadását követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 Befolyás vásárlása: Aki

  1. a) olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy
  2. b) olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, másnak előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Befolyással üzérkedés: Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Egyes, korrupcióhoz kapcsolódó bűncselekmények

 Hivatali visszaélés: Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen

  1. a) hivatali kötelességét megszegi,
  2. b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
  3. c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Közfeladati helyzettel visszaélés: Az a közfeladatot ellátó személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen

  1. a) közfeladattal kapcsolatos kötelességét megszegi,
  2. b) közfeladattal kapcsolatos jogkörét túllépi, vagy
  3. c) közfeladati helyzetével egyébként visszaél,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése: Aki az Állami Számvevőszék ellenőrzése során az Állami Számvevőszékről szóló törvényben meghatározott közreműködési kötelezettségét megszegi, és ezzel az ellenőrzés lefolytatását akadályozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Költségvetési csalás: Aki

  1. a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
  2. b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
  3. c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,

és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hogyan tehetek feljelentést?

Büntetőeljárás kezdeményezése előtt fontos tisztáznunk, hogy csak legvégső esetben legutolsó eszköz lehet. A büntetőeljárás súlyos következményekkel jár, és előfordulhat, hogy ártatlan embereknek okoz helyreállíthatatlan anyagi vagy személyi (pl.: becsületbeli, mentális) hátrányt. Érdemes ezért elöljáróban alaposan megfontolni, hogy tényleg a büntetőeljárás a legalkalmasabb eszköz, amivel a korrupció ellen felléphet az adott ügyben, vagy más eljárás kezdeményezésével esetleg gyorsabb, jelentősebb vagy éppen akár rendszerszintű változást tud elérni.

A büntetőeljárás megindítása

A büntetőeljárás indulhat hivatalból, ha a hatóság maga szerez tudomást bűncselekmény gyanúját megalapozó tényekről, és indulhat feljelentés alapján is. A feljelentési jogosultság bárkit megillet, vagyis bárki tehet feljelentést bármilyen bűncselekmény esetén. Szűk körű kivételek vannak, ám ezek a korrupció szempontjából nem bírnak gyakorlati jelentőséggel (ezek az ún. magánindítványra üldözendő bűncselekmények és a kívánatra üldözendő bűncselekmények). Az általános feljelentési lehetőség mellett fontos megemlíteni, hogy nincsen általános feljelentési kötelezettség. A hatályos magyar büntetőjogban csak néhány olyan bűncselekmény van, melyek esetében a bűncselekmény feljelentésének elmulasztása önmagában bűncselekményt valósít meg. Ezek közül a vesztegetés feljelentésének elmulasztása és a vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatokban bűntette kapcsolódik szorosan a korrupciós tényállásokhoz.

Hol és hogyan tehetek feljelentést?

A feljelentést meg lehet tenni az ügyészségen vagy a nyomozóhatóságnál. Magyarországon az általános nyomozóhatóság a rendőrség. A feljelentést szükség esetén meg lehet tenni a bíróság vagy más hatóság előtt, azonban ebben az esetben is a nyomozóhatóság fog eljárni. Feljelentést bármely ügyészségen, nyomozóhatóságnál lehet tenni, amennyiben az nem illetékes, köteles a feljelentést a megfelelő helyre továbbítani. A feljelentést írásban és szóban is megtehető, a szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. Mind az írásbeli, mind a szóbeli feljelentés megtehető anonim módon. Az anonimitás azok számára jó lehetőség, akik személyes félelmeik miatt nem mernek a rendőrséghez fordulni személyesen vagy nem kívánják vállalni a büntetőeljárás során a tanú szereppel együtt járó kötelezettségeket. Ez azzal a hátránnyal jár, hogy később a hatóság nem tudja felvenni a kapcsolatot a feljelentővel, ami nagymértékben megnehezítheti vagy meghiúsíthatja az eredményes nyomozást és így a feljelentés nem éri el a célját. Az írásbeli feljelentésnek nincsenek formai követelményei, azonban érdemes néhány szempontot szem előtt tartani:

Törekedjen az események/általunk észlelt dolgok tömör és lényegre törő összefoglalására. Derüljön ki belőle a cselekmény pontos/valószínűsíthető helye, időpontja, fontos körülményei. Csak akkor nevezzen meg konkrét személyt, ha biztos az illető közreműködésükben, egyébként a feljelentést megteheti ismeretlen tettes ellen is. Ha konkrét személy ellen tesz feljelentést és az nem áll meg, könnyen Ön is bűncselekményt követhet el a hamis váddal. Forduljon bátran jogi tanácsért az Igazságügyi Hivatal területi szervéhez (a nép ügyvédje). Ez a hivatal ingyen ad jogi tanácsokat, felvilágosítást büntetőügyekben is, de feladatai közé tartozik a bűncselekmények áldozatainak nyújtott jogsegély is. Írásban tett feljelentés esetén címezze a feljelentést a bűncselekmény elkövetési helyének megfelelően illetékes rendőrségi szervnek, mert legvalószínűbb, hogy az fog eljárni az adott bűncselekmény tekintetében. A szóbeli feljelentést személyesen vagy telefonon teheti meg. Az anonimitást garantálja a rendőrség 2001 óta működő telefonos bejelentőrendszere: a Telefontanú, mely a 06 80/555-111-es zöldszámon hívható. A hatóságok személyes felkeresése abból a szempontból előnyös, hogy a feljelentés megtétele során lehetősége nyílik a hatóságoknak a feljelentés elbírálása szempontjából fontos összes tényre rákérdezni és ezeket jegyzőkönyvben rögzíteni. A feljelentés joghatása, hogy a hatóságnak kötelessége három napon belül elbírálni azt, melynek során kétféle döntést hozhat. Vagy elutasítja a feljelentést, vagy pedig a nyomozás elrendeléséről dönt, s ezzel megindul a büntetőeljárás. Ha a feljelentő személye ismert, úgy a hatóság értesíti őt a feljelentés tárgyában hozott döntéséről.

Forrás: http://merjtenni.hu/jogi-kisokos/buntetoeljaras/

KÖZÉRDEKŰ ADATIGÉNYLÉS

 A közérdekű adatokhoz történő hozzáférés a civil kontroll és a társadalmi részvétel egyik leghatékonyabb eszköze. Jogszabályok alapján ezen adatokhoz bármely magyar állampolgár hozzáférhet.

Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

 A közérdekű adat megismerésének szabályai

Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy egyedi igénylés alapján a közérdekű illetve a közérdekből nyilvános adatokat bárki megismerhesse, az igénylés céljának megjelölése nélkül. A közérdekű illetve a közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igényt bárki (akár egy gyermek vagy egy be nem jegyzett társaság is) benyújthatja a szerv felé, szóban, írásban vagy elektronikus úton. Az e-maileket akkor is köteles fogadni a szerv, ha a közigazgatási eljárásban az elektronikus ügyintézést kizárta. Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt igényének pontosítására. Ha az adatot nem a megkeresett szerv kezeli, az igénylést továbbítja az illetékes szervezet részére. A kért adatot haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül kell az igénylő részére kiadni. Ésszerű engedményt ad a törvény az adatkezelési határidők tekintetében: Jelentős terjedelmű, valamint nagyszámú adat esetén az adatszolgáltatást 30 napon belül kell teljesíteni. A határidő meghosszabbításáról az igénylőt az igény beérkezésétől számított 8 napon belül értesíteni kell. Bővebb információ: http://www.adatvedelmiszakerto.hu/2011/10/kozerdeku-adatok-megismerese-2012-tol/

A közérdekű adat igényléséhez ajánljuk, hogy vegyék igénybe az atlatszo.hu adatigénylő szolgáltatását, a http://kimittud.atlatszo.hu/ oldalon!

A közérdekű adatigénylés jogszerűtlen megtagadásának, vagy megnehezítésének súlyos jogi következményei vannak, a Btk. külön tényállásban foglalkozik vele:

Közérdekű adattal visszaélés: Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével

  1. a) közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol, vagy azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,
  2. b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít, illetve
  3. c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.